Családi kör - Renault Mégane Grandtour 1.5 dci automata

A Mégane előző generációja hatalmas siker volt, főleg a Renault Hungária korábbi kitűnő akcióinak. Ma már sajnos sokkal kevesebb a forradalmi akció a Renault háza táján, ma már nem az ő akcióikra reagálnak a konkurensek, hanem a legtöbb esetben már fordított a helyzet, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy ma már a magyar piac történéseiről is Prágában döntenek. Ott pedig valószínűleg nincsenek igazán képben. Franciaországban azonban képben vannak - legalábbis, ami a mérnököket illeti: az új Mégane is jó autó lett, sőt egy pár dologban sokat finomodott is. A sima verziónál bő 25 centivel hosszabb, pontosan 4.6 méter hosszú. A csomagtér 491 literes, de persze (kicsit nehézkesen, de) dönthetőek a hátsó ülések, de az anyósülés támlája is lehajtható, vagyis akár 2.5 méter hosszú cuccot is be lehet pakolni a Mégane Grandtour-ba. A csomagtérbe jól lehet pakolni.

A külső alapvetően nem változott, bár kerekebbek a vonalak és olyan dizájn-megoldásokat alkalmaztak, amelyek megfelelnek a legújabb divatnak, így az új Mégane behozta azt a lemaradást, amely az előző generációra az utóbbi években - a kora miatt - jellemző volt. A belső is változott, áttervezték a műszereket, melyek sokkal jobban egybe olvadnak környezetükkel és valahogy még barátságosabb lett az egész utastér. Mondjuk én egy kicsit keveseltem a különböző rekeszek, tárolóhelyek számát és kialakítását, de gyakorlatilag a belsővel ez volt az egyetlen komoly problémám. A vékonyszárú váltókar nekem kicsit ormótlan volt, főleg amiatt, hogy a többi dizájelemhez abszolút nem passzolt, bár ez a hiba teljesen elhanyagolható. Az ülések - főleg a hátsók - hosszú úton nem annyira kényelmesek, mert nem tartanak eléggé illetve az ülőlap is egy kicsit rövid. Akinek hosszú lábai vannak, az könnyen szenvedhet rajtuk, de nem a térkínálat miatt.

Tesztünk lényege, a duplakuplungos automata váltó és az immáron Euro5-ös 1.5-ös dízelmotor viszont minden elismerést megérdemel. Az erőforrás 110 lóerős teljesítménnyel bír, 240 Nm a maximális nyomatéka, amit 1750-es percenkénti fordulaton ad le. A motor egyetlen említésre méltó hibája az az, hogy alapjáraton elég komoly rezonanciát produkál (bár ez nem újdonság,) ugyanakkor elődjéhez képest egyértelműen csendesebb lett. Pontosabban a hangjából kevesebb jut be az utastérbe. Ezt az apró bosszúságot viszont bőségesen egyensúlyozza étvágytalanságával. Egyhetes tesztünk során vegyes használatban 5.3 litert szippantott be a motor, ami figyelembe véve az EDC automata váltót, kifejezetten jó eredmény. A duplakuplungos EDC-váltó egyébként nem rossz, bár vannak nála gyorsabban kapcsoló szerkezetek a konkurensek kínálatában és 1. és 2. fokozat között hajlamos kicsit rángatósan kacsolni, de ezek nem túlzóan zavaró hibák. A szerkezet egyébként manuális kapcsolási lehetőséget is biztosít. A hatsebességes manuális verzióhoz képest 300 000-rel kerül többe az automata, ennyit pedig - szerintem - megér az általa nyújtott kényelem.

Az 5 840 000 forintos ár igen komoly felszereltséget tartalmaz: ESP, elektromos ablakok, 6 légzsák, kétzónás automata légkondi, MP3-as Bluetooth-os rádió és fedélzeti számítógép - csak, hogy a legérdekesebbeket említsem. Ez az autó kifejezetten jó választás a konkurensek árait és kínálatát ismerve, ráadásul több másik márkánál nincs is hasonló modell a kínálatban.

www.autogear.hu