Mocsai könnyezett, a válogatott szárnyalt! Varázslatos kézis vb-ezüst

A veretlenül megvívott csoportmeccsek után Izland ellen kezdte meg középdöntős szereplését a magyar együttes. Az már az összecsapás előtt világos volt, amennyiben a Mocsai-csapat győz, már biztosan kijut a szöuli olimpiára.

"Ha Izlandot legyőzzük, már messzebbre tekinthetünk" - nyilatkozta  a találkozó előtt Mocsai. A csapat pedig győzött, a svájci vb-n már megszokott körülmények között. A szünetben még 12-11-re Izland vezetett, ám a végén az eredményjelzőn ez állt: Magyarország-Izland 21-20, így már biztos volt: zsebben az olimpiai repülőjegy. Az Algéria ellen megsérülő Kovács fájós kézzel is vállalta a játékot és öt gólt szerzett.

"Az eddigi világbajnokságokon több korábbi magyar csapat nem egyszer látványosabban, tetszetősebben játszott, mégis elbukott. A jelenlegi gárda is tud látványosan kézilabdázni (ha nincs ekkora tét), de a lényeg, hogy megtanult valamit. A nehéz pillanatokban rákényszeríti akaratát az ellenfelekre, s ha addig csúsztak is be hibák, sorsdöntő helyzetekben nem remeg meg a kéz..." Népsport, 1986. március 3.

Utazás az ismeretlenbe

A vb menetelésben a négyszeres világbajnok Románia következett, a férfi kézilabda "braziljai", akik ellen addig még pontot sem szerzett a magyar csapat. A középdöntő második meccsét Genfben rendezték, 290 kilométerre az összes csapat szálláshelyét adó Zürichtől. A válogatott tehát felkerekedett és négy órás út végén érkezett meg a meccs helyszínére, a Plainpalais-ba. Egy rozoga, lebontásra ítélt pályaudvarszerű tákolmányba. "Ezért utaztunk ennyit ? -  kérdezték egymástól a csapattagok."

"Nem ezért, hanem hogy megverjuk a románokat - válaszolt Kovács Péter. - Mondjátok meg, ha  a vb előtt megkérdeznek benneteket, hova el nem mentetek volna egy éremért?"
Igen, egy éremért, a csapat ugyanis már abban a tudatban lépett pályára, ha győz a klasszisokkal teletűzdelt, de Stinga és Boros nélkül pályára lépő románok ellen, már éremért játszik a tornán.

A kézilabdázás braziljai is padlót fogtak

Az első félidő hallatlanul izgalmas játékot hozott és magyar vezetéssel zárult, Kovács Péter kapufás bombájával lett 10-9. Majd jött a folytatás és egy váratlan Mocsai-húzás, a kapitány tíz percre lekapta az irányító Kovács Mihályt, majd Kovács Péter és Szabó is pihent. A lelátóról úgy tűnt, ráfizetünk  a taktikára, visszavette a vezetést a román együttes, ám a hajrára jönnek a friss emberek és jön a vezetés...

Az utolsó percek hőse a higgadt gólt szerző Fodor, majd Marosi volt. A meccsből már csak három másodperc volt hátra, ám a csapat már egy kupacban ünnepelt, a szabaddobást elvégző Kovács Péter nemes egyszerűséggel belefejelt a feldobott labdába, tehette, a csapat 19-17-re verte a számunkra addig verhetetlennek hitt románokat.

A meccsel egy időben lejátszott Dél-Korea-Svédország találkozón a félidőben még az ásziaiak mentek három góllal, ami azt jelentette volna, a csapat a folytatástól függetlenül döntős. A végén fordítottak a svédek (29-26), így Dél-Korea ellen kellett kiharcolni a finálét.

Hajnali sapkanyiszálás

Az buszút természetesen újra négy órát rabolt a csapat idejéből, hihetetlen, de igaz: a válogatott hajnali öt órakor került ágyba a világraszóló diadal után. A másnap a magyar csapatról először a torna során már a svájci lapok is tejedelmes írást közölnek: Fél lábbal a döntőben, pedig a magyarok célja csak az olimpiai kvalifikáció volt - írta a Sport Zürich.

A csapat természetesen boldogan ünnepelt, aminek Mocsai Lajos sapkája is áldozatul esett. A kapitány könnyelműen azt ígérte még magyar földön, hogy a nagy derültséget kiváltó, széles karimájú kalapját felszeletelhetik a játékosok, ha bejutnak a legjobb hat közé. A csapat emlékeztette is ígértetére a kapitányt, így ha cafatokra nem is szedték szét a fejfedőt, egy cikkelyt kivágtak a kalapból.

Az egynapos pihenő jól jött a csapatnak, az elcsigázott játékosok masszázsra jelentkeztek, és úszással lazítottak.
"A mi erőnk éppen abban van, hogy a szoros első félidő után a végét jobban bírjuk. Általában az ötvenedik perc hozza mega  döntő fordulatot - mondta Mocsai Lajos."

A zürichi Holiday Inn Hotelben aztán futótűzként terjedt a hír, a 25 éves román Adrian Simion szervezetében tiltott szer nyomaira bukkantak a svédek ellen lejátszott mecccsen.  Az északiak által 25-20-ra megnyert találkozót 10-0-s gólkülönbséggel írták jóvá a svédek javára. A beszámolók szerint a játékos az Ephedrin orrcsepp miatt került bajba és ki is zárták a tornáról.  

Micsoda csapat, micsoda játék: irány a döntő

A Dél-Korea elleni meccsért már „csak” 60 kilométert kellett utaznia a csapatnak, St. Gallenbe. A kalandozó magyarok 900 környékén feldúlták a várost és környékét, 1986 márciusában ha nem is dúlásra, de történelmi diadalra készült a sportpályán a csapat.

Az ellenfél Dél-Korea volt, az ázsiaiak a vb addigi meccsein mindenki ellen vezetett a szünetben, általában azonban a saját maguk által diktált tempó volt a végzetük.  A csapat már a meccs előtt tudta: még egy vereség is beleférhet, ha a svéd-izland meccsen a háromkoronások nyernek.

„Nem is lenne az szép, ha vereséggel lépnénk a döntőbe” – adta a ki az utasítást Mocsai, a  csapat pedig ismét hallgatott rá. Az első félidő gólzáporos, 16-16-os döntetlenje után jön az álomjáték, a csapat extázisban kézilabdázva, a tornán látott legjobb teljesítményét nyújtva lemosta a pályáról az ellenfelet. A kapus Oross, valamint a nyolcgólig jutó Kontra és a kilenc találatot szerző Kovács Péter vezetésével 34-28-ra győzött a nemzeti csapat, jött az újabb örömtánc és egy felejthetetlen ünneplés.

Ilyen még nem volt

„Végre azt is megértük, hogy világbajnokságon mások néznek bennünket – hátulról” – mondta a meccs hőse, Kontra Zsolt.
Mocsai Lajos alig hitt a szemének, széttárt karokkal lépdelt a pályán: "Ez nem is igaz! Újra nemcsak küzdött, hanem játszott is  a csapat. A lényeg pedig, hogy ezúttal nem botlottunk egyszer sem."

A magyar öltöző szétrobbant a boldogságtól: „Ilyen még nem volt” – üvöltötték a játékosok.

És ilyen még nem volt a Mocsai-családban sem. A família Szegeden együtt szurkolt a válogatottnak, mondani sem kell, mindenki meghatódva fogadta a csapat döntőbe jutását.

"Valamennyien nagyon izgultunk, a kilencvenegy éves nagymama ugyanúgy végigdrukkolta a meccseket mint a feleségem, vagy jómagam – mondta idősebb Mocsai Lajos. – Éreztem! A fiam az elutazásuk előtti napon hívott fel, ő mondta, hogy a hatodik helyet akarják megszerezni, mire én azt válaszoltam: most úgy érzem, döntőbe fognak kerülni, és a jugoszlávokkal játszanak az aranyéremért…"

Kovács vallomása, magabiztos jugoszlávok

A döntő előtt persze óriási volt a felhajtás a zürichi szállodába, a Mocsai-Adorján edzőkettős számolatlanul adta az interjúkat a külföldi stáboknak.

"Feltétlenül szeretnénk partnerek lenni – mondta Adorján. - Akkor is, ha ők nyerik, akkor is..(és itt eltakarta arcát), ha nem…"
A hotelben aztán meglepő kijelentést tett Kovács Péter, a válogatott egyik legjobba közölte, az Algéria elleni meccs óta törött kézzel játszott. A hüledező zsurnalisztáknak csak annyit mondott, nem akarta nagy dobra verni az ügyet, nehogy néhányan kifogásnak gondolják egy rossz meccs után.

A pontveszteség nélkül döntőbe jutó Jugoszlávok elszántak készülődtek.

Vujovics: Mi, átlövők fogjuk megverni a magyarokat.
Rnics:  Jobbak vagyunk!
Misko Basics: Végtelenül örülök, hogy a döntőbe jutottunk, de már most figyelmeztetek mindenkit, a magyarok ellen nehezebb lesz, mint eddig volt.

Mondjátok meg Puskának, ez a vb-döntő

A nagy meccs előtti pillanatokban a tudósítások szerint falsápadt Mocsai a következőket mondta: "Csoda? Ki tudja, lesz-e még ilyen lehetőség az életemben?"
A döntő Hoffmann védéseivel kezdődött, majd egy mellédobott büntető jelezte: az ellenfél is ideges. Sajnos a magyar csapat is az volt,  Szabó beállóból dobott kapufát, Kovács Mihály eladta a labdát. Először a 13. percben vezettünk Kovács Mihály lefordulása után. Vujovicsot kétszer is kiállították szövegelésért, ám 30 másodperccel a félidő vége előtt Mrkonja egyenlített egy ejtéssel (12-12).

A szünetben Gyurkát korholták a társak. – Mondjátok meg Puskának, hogy ez vb-döntő – üzente Bíró kapus a padról. A második félidő  rosszul kezdődött, a plávik góllal kezdtek, majd jöttek a magyar hibák… Gyurka a falba lőtt, Kenyeres a kapusba és a 35. percben már hárommal ment az ellenfél, majd a 48. percben már öttel (16-21).

A plávik könnyelműen kezdtek játszani, a magyar csapat pedig feljött, illetve feljött volna, ha a Hallenstadion pocsék talaján nem hasalt volna el egy-egy játékos döntő pillanatban. A végén már csak a szépítésre maradt idő és erő, 22-24, oda, és oda az arany is…Beszédes adat, a magyar csapat 49 lövéséből csak 22 gól született..

Na jó, azért ne szomorkodjunk

"Szünet után nem hittük el, hogy ott van előttünk életünk lehetősége, főleg a védekezésben bizonytalankodtunk, és néhány játékosunk szeme elé leereszkedett a ködfüggöny - mondta könnyeivel küzdve Mocsai. - De valamennyi meccsen erőn felül teljesítettünk, a döntőben ennyit tudtunk."

"Na, jó gyerekek, azért ne szomorkodjunk" - próbálta vigasztalni a társakat Kontra. És vigasztalta a csapatot Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke is: "Minden elismerésem a magyaroké, akik a döntőben felnőttek a toronymagas esélyes jugoszlávokhoz."

A szakérők szerint a csapat azért érhetett el kiemelkedő eredményt, mert olyan kitűnő ötvözetű közösség jött létre, amelyben a kifelé menők utolsó lehetősége, bizonyítási vágya szerencsésen találkozott a már nem rutintalan fiatalabbak lendületével. No és ehhez jött még a Mocsai-Adorján kettős szakértelme. A lapok megjegyezték, Mocsai lelkesedése, tüze önmagában kevésnek bizonyult volna, ha mindehhez nem párosul magasfokú szakértelem. A csapat ugyanis minden taktikai húzásra jól reagált, és pazarul teljesített az agresszív, nyitott védekezéssel előrukkoló ellenfelekkel szemben is.

"Jó lenne, ha ez a nagyon szépen csillogó ezüst nem árválkodna sokáig egymagában" – zárta tudósítását Tölgyes Péter, a Népsportban. Sajnos, 25 év kevés volt ahhoz, hogy megközelítsék ennek a csapatnak a teljesítményét, de ne feledjük: Mocsai Lajos keze alatt ismét formálódik egy remek közösség, és bizony szeretnénk már végre, ha ez az 1986-os világbajnoki ezüst medáltársakat is kapna a nagyvitrinben…

A magyar csapat tagjai:
Hoffmann László, Oross Tibor, Kovács Péter, Kovács Mihály, Fodor János, Kenyeres József, Iváncsik Mihály, Szabó László, Horváth Gábor, Kontra Zsolt, Gyurka János, Morosi László, Bordás József, Debre Viktor, Bíró Imre
Edző: Mocsai Lajos, Adorján János

A világbajnokság góllövőlistája:
1. Kang (dél-koreai) 67
2. Duranona (kubai) 50
3. Jilsen (svéd) 47
4. Kovács Péter 45

Mocsai-csapat a csoportmeccseken! A svájci vb-ről szóló írásunk első részét elolvashatja ITT!

Monoki Kálmán